Első pillanatok

Az első az volt amikor az előző lakóhelyére értünk,hogy kihozták és újból megfigyeltük. Akkor is mint első pillantara, megvolt az a bizonyos ELSŐ PILLANAT,aminek ilyenkor meg kell lennie. Ölbe fogtam, megnyaldosott. Rugtalózott az ölembe így letettem. amikor megláttam,hogy szalad, hát ott elkezdtem olvadozni. Az a kis pocak még menni is alig tudott. 9  hetes volt amikor elhoztuk,szóval kis ölbe baba. Az Oszis vonásokat kerestem benne,mint minden kutyában. De az a tipikus Magyar Vizsla pofa, ezt szerintem minden kutya imádó embernek látnia kellene. Megnéztük a szüleit és elcsodálkoztunk milyen gyönyörűek. Imádtam már akkor is azt a kis fehér foltot a nyakán. Lebeszéltünk minden szükségeset az akkori gazdájával,aztán ölbe fogtam és beültünk a kocsiba. Egy plédet tettem az ölembe és arra ültettem rá. Az egész utat végig morogta,nyüszítette én meg csak gügyügtem és motyogtam hozzá egész úton. Mikor hazaértünk az első körbeszaglászás és körbenézés vette kezdetét. Öröm volt látni hogy ismét egy ilyen kis csöppség sétál az udvarunkon. :)